MAGYAR ROTARY RÖVID TÖRTÉNETE

A Rotary olyan világszervezet, amelyben különböző foglalkozású emberek készek vállalni a humanitárius szolgálatot. Szakmai- és magánéletükben magas etikai alapelveket követnek. Arra törekednek, hogy a világban terjedjen a megértés és a jószándék. A rotary célja a segítőkészség a mindennapi életben.

A rotary mozgalmat Paul Harris ügyvéd hozta létre, ö alapította az első klubot Chicagoban 1905-ben. Húsz évvel a Rotary –mozgalom megszületése után hazánk egyike volt azoknak az országoknak, ahol 1925-ben rotary klubot alapítottak. A Rotary eszméje gyorsan terjedt, az üzleti és gazdasági élet képviselői mellett a szellemi élet kiválóságai is csatlakoztak hozzánk, így Szent-Györgyi Albert Nobel díjas tudós is, aki a szegedi klub elnöki tisztjét is betöltötte. A második világháború elején már 15 magyar klub működött, azonban a háború alatt betiltották és az háborút követő évtizedekben - más értékekkel együtt - eltűnt az életünkből. Ez az időszak több mint négy évtizedig tartott, de a szabadság utáni vágy és a barátság szelleme újjáélesztette. Dr. Dán Jenő kezdeményezésére indult el a mozgalom újjászervezése, az első találkozásokra az ő lakásán került sor. Sok nehézség adódott, de mindig számíthattunk osztrák és német barátainkra, illetve az általuk képviselt klubokra. Fáradozásaikat siker koronázta, mert 1988. november 15.-én a Rotary asztal tagjai írásban rögzítették klubalapítási szándékukat, majd hosszasabb szervező munka után 1989. június 25.-én megtartották charterünnepségüket. Ennek jelentőségére utal, hogy Roys Abbey, a Rotary International elnöke Ausztráliából repült Budapestre, hogy a Charter okiratot e szavakkal nyújtsa át: "A great dream became reality".

A Rotary eszméje ismét gyors tempóban terjedt el az egész ország területén. Osztrák barátaink és az multinacionális 1910-es District segítségével sikerült kialakítani a magyar aldistrict szervezeti és irányítási rendszerét. Így már részt tudtunk venni a nemzetközi diákcserében, valamint számos humanitárius programban.
Az önálló magyar District gondolatát a magyar származású Engelbert Wenckheim kormányzó karolta fel 2004-ben. Célul tűztük ki, hogy a magyar klubok száma 40-re növekedjen. A szervezőmunka eredményeképpen 2006-ban megszületett a Rotary International döntése, melynek értelmében Magyarországon több, mint 60 év után, ismét önálló kormányzóság lesz.

Jelenleg 43 klub és mintegy 1200 tag alkotja a Rotary mozgalmat Magyarországon.
A 2006-ban megtartott kormányzóválasztás eredményeképpen az RC Budapest alapító tagja, Kovács Imre lett Magyarország első kormányzója. A District Charterre 2007.június 29/30-július 1. között került sor Budapesten.

A Rotary International 1911 District szervezeti felépítése >>
A "Rotary történet" rövid összefoglalásának letöltése >>



A ROTARY MÚLTJA, JELENE ÉS AZ
ÖNÁLLÓ MAGYAR DISTRICT MEGALAKULÁSA

A 20-as évek elején az Első Világháború utáni rettenetes időszakot élte át Magyarország, amikor kilátástalan volt a jövő, és nagyon fájók a sebek. Ekkor jött egy új világszervezet, egy olyan eszmerendszer, amely hirdette a népek közötti barátságot és megértést. A magyar értelmiség egy része ebben látta a segítséget, hogy mint magyar rotaristák jóakaratú és megértő barátokat szerezzenek a magyarságnak. A Rotary eszméje diadalútra indult nálunk is.

Mi magyarok valahogy mindig vonzódtunk az újhoz, és van valami különös képességünk, hogy a kevésbé ismertben is felfedezzük a benne rejlő jót és emberséget. Mi más magyarázná, hogy alig 20 évvel Paul Harris gondolatainak kiteljesedése után, 1925-ben nálunk is megalakult az első Rotary klub.
Magyarországon a Rotaryról először 1921-ben jelentek meg a hírek. Akkor Edinboroban volt a Konvenció (RI Éves Kongresszus), amelyről a Daily Telegraph nagyon részletes ismertetőt irt. Ezt a lapot olvasta a magyar Sidó Zoltán, aki rögtön levelet irt az akkori világelnöknek, mert többet akart tudni a Rotaryról, mint ami az újságban volt. A világelnök is, a főtitkár is készségesen válaszoltak, a levelezés rendszeressé vált, és egy állandó kapcsolat alakult ki az Angol Rotary és a leendő Magyar Rotary között. A levélváltások során felhatalmazták Sidó Zoltánt, aki akkor a Kereskedelmi Kamara és a Magyar Gyáriparosok Szövetsége kereteiben dolgozott, hogy kezdje meg Rotary klub szervezését Budapesten.
Az előkészítő munkák gyorsan haladtak, és egy idő után olyan fokot értek el, hogy a Rotary International központja Középeurópába küldte speciális megbízottját. A megbízott 1924. április 1-én érkezett Budapestre, ahol az USA akkori nagykövetének segítségével (Mr. Brentano) megismerkedhetett neves magyar személyiségekkel, kormánytisztviselőkkel. Ugyanígy történt ebben az évben Prágában és Bécsben is.


A Charter 1925. október 30-án volt Budapesten, ekkor alakult meg az a mag, az RC Budapest, amelyből a Magyar Rotary kialakult. Vidéken először az egyetemi városok körül alakultak ki a klubok, ezek szervezését a budapesti klubra bízták. Az első három klub Pécs, Debrecen, Szeged voltak. 1935-ben 255 rotarista volt Magyarországon, ebből 101 Budapesten, 38 Szegeden, 27 Pécsett és 27 Debrecenben, ehhez jött Hódmezővásárhely 29, Miskolc 16, Orosháza 17 fővel.
Magyarország 1934-ben már ideiglenes District (Provisional District) volt. Ebből az évből megmaradt a magyarországi Rotary klubok tagnévsora, a 400 név között számos közéleti személyiség, híres művész és tudós nevét megtaláljuk, közöttük a leghíresebb Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk.


1935-ben megalakult a 82. számú önálló magyar District, kormányzója Entz Béla, az RC Pécs tagja lett.
A magyarországi Rotarynak a háború előtt volt egy évkönyve, a címe „Magyar Rotary” volt, 1941-ből ismert 1 példánya, amely a Magyar Rotary utolsó aktív éve lehetett. Ekkor a magyar District Governor Koós Zoltán, az RC Budapest tagja, a Magyar Földhitel Intézet vezérigazgatója volt. Az évkönyv azt mutatja, hogy a háború előtti Magyar Rotary nagyon egységes volt.

A zürichi Rotary Office dokumentumainak áttanulmányozása alapján 1941-től nem volt kimutatható Rotary tevékenység Magyarországon. Hivatalosan csak 1944-ben oszlatták fel belügyminiszteri rendelettel Magyarországon a Rotary klubokat.
A magyar kormányzó értesítést kapott, hogy 1941 második felében a szegedi klub is beszüntette tevékenységét, a budapesti klub pedig bejelentette, hogy 1942. december 31-ig beszünteti tevékenységét. A kormányzó bejelentette lemondását, mivel Magyarországon a Rotary klubok megszüntették tevékenységüket. Ennek nyomán az a határozat született, hogy a Rotary International 1942. június 30-i hatállyal megszünteti a 82. District (Magyarország) Rotary klubjainak a tagságát a Rotary International keretein belül és felkérte a titkárságot, hogy szerezze be és érvénytelenítse azokat a Chartereket, amelyeket a megszüntetett District klubjainak adtak ki. Egyidejűleg érvénytelenítették a 82. District számot is.
A háború előtt tehát a magyar Rotary klubok jogilag még működhettek volna 1944-ig, de a feltételek ellehetetlenülése miatt tevékenységüket saját elhatározásból szüntették meg 1941/1942-ben.

A Rotary eszmék egyik totalitárius rendszernek sem tetszettek, a magyar Rotary kénytelen volt a II. Világháború után is Csipkerózsika álmát aludnia. Egészen 1987-ig, amikor az érdeklődők egyre nagyobb számban gyülekeztek Dr. Dán Jenő és barátai köré. Elhatározták, hogy osztrák segítséggel megújítják a magyar Rotaryt. Közben az állami vezetés is észlelte az akaratot, jószándékú segítők lehetővé tették a Budapest klub újraalapítását.
A magyar Rotary újraalakításában jelentős szerepet játszottak osztrák rotarista barátaink. Ausztriában, az akkori 191-es District klublétszáma 1980/81-ben elérte a 64 klubot, ezért két részre osztották. Felsőausztria, Salzburg, Tirol és Vorarlberg tartományokból alakult a 192-es District, Wien, Alsóausztria, Steierország, Karinthia és Burgenland tartományokból pedig a 191-es District.
A Rotary International 1990/91-ben „különleges fejlesztési terület”-té (Special Extension Area) nyilvánította a korábbi keleteurópai szovjet csatlósállamokat. A 192-es District új száma 1920 lett, és az osztrák rotaristák feladatul kapták a Rotary ujjászervezését Csehországban és Szlovákiában. A Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság területén 1999. június 26-án alakult meg - kiválva az 1920-as Districtből - a 2240-es számú District. A 191-es District új száma 1910 lett, és rotaristáinak feladata volt a Rotary ujjászervezése Magyarországon és a jugoszláv utódállamokban.

Osztrák rotarista barátaink közül ki kell emelni Ernst Kurt Mayer (RC Klosterneuburg) és Helmut Bitt (RC Weinviertel-Marchfeld) nevét, akik személyesen és klubjaik aktivizálásával elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar Rotary feltámasztásában. Itthon különösen Dr. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes segített eligazodni a hazai jogviszonyok útvesztőiben.

1989. június 25-én Roys Abbey (RC Essendon, Victoria, Ausztrália), az akkori világelnök, aki Ausztráliából repült ide egyenesen, a charter okiratot e szavakkal nyújtotta át: „a great dream became reality”. Így az RC Budapest lett az egykori szovjet blokk elsőként újraalapított klubja.
Az RC Budapest újjáalakulását sorra követte az újabb klubok megalakítása Budapesten és a nagyobb városokban. Magyarországon 2000/2001-ben már 25 klub működött. Az osztrák alapító- és társklubokkal való jó együttműködés eredményeként a magyar rotaristák egyre öntudatosabbak lettek, erőteljesen törekedtek az önigazgatásra. A Workshopon elhangzottak a District alakítás szabályai is, új District alakításához - az egyéb feltételek megléte esetén - legalább 75 klub szükséges. Mario Grassi RI regionális igazgató álláspontja szerint 50 klub felett már eredménnyel lehet kérvényezni önálló District alakítását.
Az 1910-es Districten belül fokozatosan alakult ki a magyar aldistrict szervezeti és irányítási rendszere. A kormányzó munkáját 5 régióban 5 alkormányzó (assistant governor) segítette.

A magyar aldistrict jelentős erőfeszítéseket tett a hazai törvényeknek való megfelelés érdekében, segítve a klubokat az egyesületi törvény és az egyéb, elsősorban a pénzgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásában. 2005. év végén megalakult az 1911-es Magyar Rotary District Clubjainak Szövetsége (MRCSZ) jogelődje. Ezzel létrejött a District jogi formája – ami Magyarországon nem lehet más – mint az egyesületek szövetsége. Ennek megfelelően, ettől kezdve a magyar aldistrict (majd 2007. július 1-től a District) jogi legitimációja érdekében a magyar Rotary szövetségnek tekinti magát, és az erre vonatkozó szabályokat kell betartania.
2005-re az 1910-es District alaposan felduzzadt, a világ legnagyobb multinacionális Districtjévé vált, 5 országban 5 különböző nyelvvel. Ezért az önálló magyar District gondolatát elsőként Rudolf Otto és Engelbert Wenckheim kormányzók karolták fel 2004-ben. A klubok számát Magyarországon az akkori 34-ről 40-re kellett emelni. A szervezőmunka eredményeként 2006-ban megszületett a döntés a Rotary International részéről, hogy több mint 60 év után Magyarország másodízben is önálló kormányzóság legyen. Az 1911-es District megalakulásakor, 2007. július 1-én 42 klub és mintegy 1.030 tag alkotta a Rotaryt Magyarországon.
A 2006-ban megtartott kormányzó választás eredményeként az RC Budapest alapító tagja, Kovács Imre lett Magyarország első kormányzója. A sokáig emlékezetes, nagyszabású charterünnepség 2007.június 29 - július 1. között volt Budapesten, számos hazai és külföldi vendég jelenlétében.


Tárjuk fel és őrizzük meg múltunkat (Rotary Magazin, 2008/1.) >>